Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már távolinak tűnik az online oktatás, de a diákok minden évfolyamon rosszabbul teljesítettek matekból is a 2023-as kompetenciaméréseken, sikerült alulmúlni még az előző évi, amúgy sem túl izmos eredményt is.
Minden évfolyamon, minden mérési területen rontottak a diákok a 2023-as kompetenciaméréseken. Míg azonban Budapesten és Nyugat-Magyarországon jellemzően jobb eredmények születtek, addig az észak-magyarországi vármegyékben élő gyerekek eredményei jóval elmaradnak az átlagtól.
A korábbiakhoz képest is jelentősen csökkentek a magyar tanulók pontszámai a legújabb kompetenciamérésben. Komoly veszélyt jelent a funkcionális analfabétizmus terjedése, amely nem csak az emberek magánéletére lehet hatással, de a gazdaságban is komoly károkat eredményezhet.
Július 26-án kiderült, hogy kiket vettek fel egyetemre, ugyanis kihirdették a ponthatárokat, közben pedig a 2023/24-es tanév rendjéről szóló tervezet is megjelent. Jelentősen csökkentek a magyar tanulók eredményei a kompetenciamérésen, emiatt nézeteltérés alakult ki a Miniszterelnökség és a civilszervezetek között. Mutatjuk, mik voltak a hét legfontosabb történései.
Közzétette a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. Ez volt az első olyan mérés, amelyet digitálisan bonyolítottak le az iskolák. Az értékelő szerint vegyes eredmények születtek: javulás és romlás is egyaránt megfigyelhető, feltételezhetően az átállás és az online oktatás miatt. Most a természettudományi eredményeket mutatjuk meg.
Közzétette a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. Ez volt az első olyan mérés, amelyet digitálisan bonyolítottak le az iskolák, néhol meg is gyűlt vele a bajuk. Az értékelő szerint vegyes eredmények születtek: javulás és romlás is egyaránt megfigyelhető, feltételezhetően az átállás és az online oktatás miatt. Ebben a cikkünkben a matematika és szövegértés területek eredményeire koncentrálunk.
Közzétette a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. Az értékelő szerint az első digitális mérésen vegyes eredmények születtek, stagnálás, javulás és romlás is megfigyelhető bizonyos korcsoportok esetében, feltételezhetően a korábbi járványhelyzet és online oktatás miatt.
Az Oktatási Hivatal idén is összegyűjtötte, melyek azok az iskolák, ahol a kompetenciamérések alapján a tizedikesek jobb eredményeket értek el, mint az a szociális helyzetük alapján várható volna.
Mindenki arra számított, hogy a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó otthoni tanulás miatt sokkal rosszabb eredményt érnek majd el a hatodikos, a nyolcadikos és a tizedikes diákok a kompetenciamérésen, ám - nagy meglepetésre – a pontszámok nem térnek el az előző évekétől.
A minisztérium szerint a frissen felvett diákok már alapból jobb osztályzatokkal érkeztek az iskolákba, a mérési eredményük pedig matekból sokkal jobb a korábbi évfolyamokénál.
Majdnem 300 ezer diák tölt ki ma délelőtt egy matematika- és egy szövegértési tesztet, egy év „kényszerszünet” után ugyanis újra megtartják az országos kompetenciamérést. A felmérés évről évre komoly problémákra hívja fel a figyelmet. Például arra, hogy a tizedikes szakközépiskolások szövegértési képessége és matematikai eszköztudása a hatodikos általános iskolásokét sem éri el.
Már a tizedikes korban kitöltött kompetenciamérés eredménye meghatározhatja a későbbi, már pályakezdőként történő elhelyezkedés sikerességét. Kutatók igazolták, a matematika és a szövegértés is erősen befolyásolja az egyes munkaerőpiaci kimeneteket.
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek.
Nem változott a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége az előző évekhez képest - derül ki a 2018-as kompetenciamérés eredményiből. A szakközépiskolások eredményei viszont továbbra is tragikusak.
„6. osztályos szinten lévő 10. osztályosok, miniszterelnök úr? Az oktatási rendszerből tízezrével kieső, 18 éven aluli fiatalok, akik érettségi és szakma nélkül hullanak bele a közmunkába, a nyomorba, a bűnözésbe?” - többek között ilyen kérdéseket tesz fel a Tanítanék Mozgalom abban a levélben, amelyet Orbán Viktornak címeztek.
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.